ÜDVÖZÖLJÜK A NYÉK BARANTA HONLAPJÁN!

Kápolnásnyék a Velencei- tó keleti oldalán fekszik a Velencei- hegységtől DK-i irányban körülbelül 5 km-re. A község több évezrede lakott. Éltek itt a késő bronzkori lakosok, majd jelentős volt a kelták közössége, s ne feledkezzünk meg a római korszak településen áthaladó hadiútjáról s népéről. Nyék törzsének szórványa az Árpád kortól élt itt, leszármazottaik a középkorig alkották Nyék és a hozzá tartozó Pettend településrész lakosságát. Szent István a Koppány felett aratott győzelme után valószínű, hogy Nyéket királynéi birtokká nyilvánították. (Nyék törzsnévnek az ómagyar "nyék" (=kerítés, sövény) volt az előzménye.)  A község az 1543.évi török hadjárat után lakatlan pusztává vált. A török idő után 1722 körüli időben történik a lakósság újbóli betelepülése. A 19. századtól a település két részét megkülönböztetik , 1798-ban Alsónyék, 1810-ben Alsó Kápolnásnyék, 1826-ban Kápolnás Alsó Nyék, a 19. század derekától Alsó és Felső Nyék.

A község neve először oklevélben 1193-ban fordul elő, Necg formában, majd 1457-ben és 1617-ben Nyék néven, 1395-ben Fertőfőnyék, 1515-ben Nyék - vagy Kápolnás Nyék, 1516-ban Nyék más néven Fertőfő Nyék, 1562-ben Fertő vagy Kápolnás nyék, 1593-ban Kápolnás Nyék, 1593-banKápolnás Nyék, 1630-ban Kápolnás Nyék vagy Fertőfő nyék, 1630, és 1696- ban Fertőfő és Kápolnás Nyék, 1632-ben Káposztás Nyék, 1667-ben, 1672-ben, 1760-ban Fertőfenék.

Az egyik legnagyobb irodalmi személyiség, Vörösmarty Mihály községünk szülötte, s halála előtt is ide vonult vissza.

2006 tavaszán nagysikerű tagtoborzó bemutatót tartott Kápolnásnyéken a Hunyadi DSE Baranta Szakosztálya és a Vértes Baranta csapata. Tulajdonképpen ennek a bemutatónak köszönhetjük létrejöttünket. Létszámunk azóta némileg gyarapodott, de szeretnénk, ha még többen bekapcsolódnának a környékről a magyar kultúra megismerésébe.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt edzéseinken!